Skófium

17. századi pék és sütőasszonyok a sárospataki sütőházban Fotó: Mónos Gábor Nos ez kivételesen nem egy adatközlő poszt lesz, bár "segítségnek" azért lehet tekinteni. Próbálok a kérdéshez konstruktívan hozzáállni, mert úgy gondolom, mindenki kezdi valahol a történeti újrajátszást, vagy a történeti viseletekkel való foglalkozást, akár szakmai szinten is. Az tény, hogy kora újkor, ami engem első körben szokott érdekelni, Magyarországon történeti újrajátszó szempontból publikáció terén valljuk be elég hiányos, hiszen ez a blog is ezért született meg. Vannak témák amiket gyakran körbejárnak, és vannak ahol elvétve találunk feldolgozást, vagy több évtizedes beépült, de helytelen fantazmagóriákra támaszkodunk. Ezért fordulunk gyakran szakemberekhez, amit jól is teszünk. Viszont az nem mindegy, hogy hogyan kérünk a kedves kutatótól/szakembertől: ugyanis a válaszadás nekem is idő és energia. Rendkívül sok kutatást, utánajárást, tervezést igényel, hogy egy karaktert kido...

Idén végre elkezdtem egy évek óta húzódó projektet, aminek első elemét fogom most bemutatni. Egy olyan 1300-as évek végén, 1400-as évek elején élt nemes karaktert kezdtem el, amin már régóta gondolkodtam, de most alkalom is adódik, hogy használjam is. Kezdjük akkor fejtől lábig, hogyan nézhetett ki egy ilyen hölgy, így a fejfedővel indítunk. A fejen sokféle főkötőt, fátylat, és kalapot viseltek a hölgyek, akár egyszerre is, ennek a karakternek is lesz bőven többféle a feje búbján. A mostani tárgyunk egy kalap, amit bycocketnek, vagy franciául chapeau de bec-nek neveznek. Egy nemezelt kalapféléről van szó, amit főként nemesek, majd a gazdagabb polgárok, kereskedők hordtak a 14. és 16. század közötti időszakban. Férfiak és nők is viselték, színes nemezből, rátétekkel, gyöngyökkel, még tollakkal is díszítették. A történeti filmek miatt gyakran látunk ilyet Robin Hood fején, így talán könnyebben felidéződik a forma a laikusok számára is. Részlet Szent Heléna alakjáról. A fátyol mellett...

A kora újkori képeken sokféle lábbelit láthatunk: csizmákat, cipőket, sőt a kora újkor egyik legjellegzetesebb lábbelije a papucs kapcával, ami török mintára kifejezetten kedvelt a férfiak körében. Na de mit viselnek a cipőben? Ez a képeken szinte egyik alkalommal sem látszik, hiszen a hölgyeknél eltakarja a szoknya a férfiaknál a passzos, magyaros nadrág. Azt látjuk a nyugat-európai viseleteknél, hogy a férfiak harisnyákat viselnek a nadrág alatt, akár csizmát, akár cipőt húznak a lábukra. Ezek kétfélék lehetnek: szőtt anyagból kiszabott és összevarrt harisnyák, vagy kötött áruk. a hölgyeknél itt sem könnyebb a dolog, bár mivel nem csak portrék állnak a rendelkezésünkre, azért egy-két képen mégis csak "kilóg a lóláb" és láthatjuk, hogy a hölgyek is harisnyákat viselnek. A mai értelemben vett bokáig érő zoknikkal nem találkozunk. Vagyis a 16. század elején van egy bizonyos típus, de azt is harisnyával kombinálva viselik, úgyhogy erre majd egy másik bejegyzésben térjünk ki. N...

A korábbiakban átnéztük, milyen ruházatot viselhetett egy kora újkori nő ( itt ), illetve, hogyan is nézett ki ennek egy része, a felsőtesten viselt váll vagy más néven ruhaderék. Ha már sikerült kiválasztani, pontosan milyen történeti karaktert akarunk megjeleníteni, akkor neki is állhatunk egy ruhaderék elkészítésének. Ruharekonstrukció a sárospataki és a gyulafehérvári leletek alapján. Sokszor hallom vissza hagyományőrzőktől, hogy például ők csípőn szeretik hordani a nadrágot (sic), szoknyát, mert az "úgy áll neki jól", és a rövid ujjú inget jobban szereti. Hölgyek, most döntsük el, mit akarunk: kora újkori ruhát viselni, vagy mai modern ruhában járni? Amennyiben ez utóbbit, akkor tessék a következőket tudomásul venni: AMIT SZEM ELŐTT TARTUNK: Nem fordítva gondolkodunk, az a lényeg, hogy ŐK mit láttak szépnek, nem az, hogy ma mit tartunk szépségideálnak!!!  Ha ehhez nem tudunk hozzászokni, akkor most tegyünk le róla, hogy történeti ruhát viselünk! A különböz...