Skófium

A kora újkori Magyarországon kétféle női felsőruhát különböztethetünk meg, ahogy a ruházat kérdésénél ez már felmerült egyszer: spanyol és magyar típusú viseleteket. A források szerint többféle ruhát viselhetek a hidegebb napokon ezek fölött vegyesen. Jelen adatok szerint nem számított, hogy melyik típushoz melyik felsőruházatot viselték. Legalábbis nem a magyar vagy a nyugati volta szabta meg a különféle használatot, hanem hogy melyiket tartották az adott díszítésű ruházathoz illőnek. Ahogy lentebb látni fogjuk bonyolítja a helyzetet, hogy nagyon sok különféle elnevezést találunk a forrásokban, amelyek formáját a képek és a leletek alapján kellene meghatározni. Radvánszky Béla a következőket gyűjtötte össze a leltárak, levelek alapján: Hacuka : A német Huseck szó hatására alakult ki a kifejezés. Régen hacukának vagy hacokának nevezték a könnyű felöltőt vagy a főúri palástot. Többféle jelentésben maradt meg a nyelvjárásokban. A Csallóközben a régi szabású hosszú német...

A hódoltság területén igen sok új kerámiacsoport jelent meg a 16-17. században. Ezek egy kisebb, de igen jelentős csoportját alkotják az importból származó díszkerámiák. Több helyről érkeztek az Oszmán birodalom központjába, Isztambulba, s ott a piacokon keresztül elszállították a karavánok a birodalom északi részeire. Így kerül az egykori Magyar Királyság oszmánok által meghódított területére, kínai, perzsa és balkáni áru. A középkor kutatásának megindulásával nagyjából egy időben már megkezdődött a török- kori díszkerámiák kutatása is. Már Garády Sándor szétválasztotta a tabáni ásatások leletanyagára alapozott munkája, amelyben elválasztotta a „kis-ázsiai eredetű majolika kávéscsészéket”, amik izniki és kütahjai fajanszok, a török és balkáni kerámiától. A világháborút követően nagy feltáró munkák kezdődtek. Nagy mennyiségű késő középkori és törökkori anyagot tártak fel, főleg várak területén. A régészeti leleteknél mindig a vörös török és a balkáni kerámiákkal vegyesen kerülnek elő....